Esztergom

Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye. 

Kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Az Árpád korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig.

Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis hegység lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni.

Esztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.

Esztergom látnivalók
Esztergomi vár

A több mint 50 méter magas Esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll. Esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a Bazilikával együtt.

A jelenleg is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára építették külhoni építőmesterek, ezzel alakult ki a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye.Esztergomi VárIII. Béla király palotájának maradványai, melyek nemcsak Esztergom, de Magyarország Árpád-kori építészetének legremekebb emlékei közé tartoznak.

A királyi vár 2015 tavaszára több turisztikai látványossággal gazdagodott. Több, a turisták előtt addig elzárt terület látogathatóvá vált. Ilyen a Beatrix-terem, a királyi várkápolna és Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, valamint a Studiolo.Esztergomi vár

A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.

A felsővárhoz tartoznak:

  • királyi érseki palota és kápolna maradványai
  • az egykori érseki palota
  • dunai gyalogkapu
  • az északi nagy rondella
  • keleti kaputorony
  • török bástya
  • királyi vár kápolnája

2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Botticelli-freskót, és a Vitéz-studiolót védi a beázástól.

Királyi palota

Az Esztergomi várhegyen született Szenet István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori kápolnája máig fennmaradt. A reneszánsz stílusú építmény a török idők alatt szinte teljesen elpusztult. Maradványait felújították, melyben 1967-óta működik az Esztergomi vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a 18. századig.

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.


Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. Építését Rudnay Sándor prímás kezdte meg 1822-ben, melyet 1831-ben bekövetkező haláláig folytatott.

A várhegyen magasodó bazilika hossza 118 méter, szélessége 49 méter, magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter, mellyel Magyarország legmagasabb épülete. Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.Esztergomi BazilikaA kupola átmérője 33,5 méter. Az épület belülről a kupolánál 71,5 méter magas. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A Bazilika 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

A Bazilika egész évben nyitva van, egyéni és liturgikus látogatása díjmentes.

Díj megfizetése ellenében látogatható részek:

  • Kripta (Altemplom)
  • Kincstár
  • Panorámaterem
  • Kupola

A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van. A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az úgynevezett klenódiumok is részei a gyűjteménynek.

Bazilika szintjei:

  • 2 szint: Panorámaterem
  • 1 szint: Főszékesegyházi Kincstár
  • 0 szint: Templomtér
  • -1 szint: Altemplom

Prímási palota

A prímás palota neoreneszánsz stílusban az esztergomi érsek rezidenciájának készült. Az épületben működik a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor könyvtár, és a Prímási levéltár. Esztergom egyik meghatározó épülete, Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményével.

Az épület a vízivárosi Berényi Zsigmond utca és a Mindszenty tér találkozásánál áll. Északi részében a Keresztény Múzeum működik. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyagainak köszönhetően Magyarország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert.Prímás palota - EsztergomA Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímás Palota második emeletén tekinthető meg. Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.

A Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyház levéltára. Történeti leírások, oklevelek és egyezmények egész sora található itt. Többek között itt van kiállítva II. András Aranybullája is. A levéltár helye a középkorban a várhegy volt, ahol az iratok egy része elpusztult, a Szent Adalbert székesegyházat elpusztító tűzben.

 

Az Érseki Simor Könyvtár körülbelül 70.000 kötettel rendelkezik, elsődlegesen teológia, történettudomány, irodalomtudomány, filológia, művészettörténet és pedagógia témakörben. A könyvtárat Simor János hercegprímás alapította, melynek alapját Simor Győrből hozott magánkönyvtára jelentette. A gyűjtemény kezdetben a Bibliotheca épületében kapott helyet.

Cím: Esztergom, Mindszenty tér 2.


Palatinus tó

A Palatinus tó Dorog és Esztergom-kertváros határán található mesterségesen kialakított bányató, a Gerecse és a Pilis hegységek által határolt völgyben helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 124 méter. Csak a talajvíz táplálja, patak vagy folyóvíz nem. A tó vize az egyik legtisztább Magyarországon.

Méretét tekintve a tó 840 méter hosszú és 350 méter széles, téglalap alakú. Jelenleg strandként és búvármúzeumként működik. A partvonal mentén egy védett, kevésbé meredek öbölben fekszik a strand kellemes homokos szakasza, mely Palatinus Tófürdőként ismert.Palatinus tó - EsztergomA Palatinus tó nevét onnan kapta, hogy az ide látogató fővárosiak a tó vizét a Budapesti Palatinus-strandéhoz hasonlították. A tó város felőli oldalán kis nyaralók sorakoznak, a másik oldalon pedig szabad strand van.

A strandon csónak és vízibicikli kölcsönző, valamint vízicsúszda is működik. A tó átlagos hőmérséklete 19 °C fok, maximális vízmélysége 10 méter.

A Palatinus tó mellett van egy másik kisebb tó, a Lógató Horgásztó, melyet kifejezetten csak a horgászoknak tartanak fenn.


Rác templom

A Rác templom az Esztergomi Szent Mihály templom, görög katolikus templom helyi neve. Nevét onnan kapta, hogy a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma.  A Rákóczi-féle szabadságharc idején fa templom állt ezen helyen, ami 1706-ban leégett. A szabadságharckor a vár védelmére rácokat vezényeltek Esztergomba, akik a leégett templom helyére új kőtemplomot építettek Szent Mihály tiszteletére.
Rác templom - EsztergomA Rácok 1910-ig használták a templomot, mikor meghalt az utolsó pópa. Ezután nem alakult új közösség. A város 1974-ben megvásárolta az épületet, mely 2004-ig nem funkcionált. A görög katolikus egyház 2000-ben kapta meg az ingatlan együttest a várostól.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásából megkezdték a műemlék együttes helyrehozatalát. 2004-ben készült el az új parókia és a zarándokház épülete is.

Cím: Kossuth Lajos utca 60.


Duna Múzeum

A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 1989 óta viseli a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum nevet. A Múzeum az 1730-as években épült barokk épületben, a Káptalan-házban működik.

A Múzeum a magyar vízgazdálkodással kapcsolatos muzeális értékű tárgyakat és dokumentumokat őrzi 13 tárba rendezve. Első állandó kiállítása 1980-ban nyílt meg, az egykori főkáptalan épületben. 1998-ban az épület restaurálása miatt a tárlatot lebontották. A megújult belső terekbe tervezett, innovatív új állandó kiállítás, Víz-idő címmel 2001 októberétől fogadja a látogatókat.Duna Múzeum - EsztergomA Duna Múzeum egész évben várja látogatóit, állandó és időszakos kiállítások mellet múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és egyéb rendezvényekkel.

A Múzeum Gyűjteményi egységei:

  • Képeslapgyűjtemény
  • Műszaki dokumentációs tár
  • Okmány és iratgyűjtemény
  • Érem és kisplasztika
  • Széchenyi-iratok
  • Tematikus gyűjtemény
  • Tárgyi gyűjtemény
  • Történeti képgyűjtemény
  • Történeti térképtár
  • Videótár
  • Hangtár

Weboldal: www.dunamuzeum.hu


Kis-Duna sétány

A Sétány a Kis-Duna jobb partján található. Esztergom Királyi városrészén halad észak-déli irányba, egészen a Vízivárosig. Párhuzamosan fut a Deák Ferenc utcával, ez a királyi városrész nyugati határa. A sétány összeköti Esztergom turisztikai szempontból fontosabb területeit. A történelmi Esztergomot Széchenyi térrel, valamint a Vízivárost a bazilikával és a Várheggyel.Kis Duna sétány - EsztergomA sétányhoz csatlakozó zöldterületeken szobrokat, játszóteret, vendéglátó helyeket találunk. A műemléki vízivárosi erődrendszer egyes részei a Kis-Duna parton húzódnak. A sétányhoz kapcsolódik a Pór Antal tér és József Attila tér.

A Kis-Duna sétány műemléki épületei:

  • Mattyasovszky-bástya
  • Megyei Bérpalota
  • A 36-os házszám alatti historizáló stílusú lakóház

Szent István tér – Esztergom

Az Esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el. A tér kelet-nyugati irányban húzódik, közepénél a Várhegyre vezető hatalmas mesterséges rámpa osztja három részre teret.

A Szent István tér Esztergom legnagyobb kiterjedésű tere, mely a Várhegyet öleli fel. A tér elnevezése az idők folyamán többször változott. Kezdetben Káptalan térnek nevezték, majd két különböző nevet adtak a tér két végének. A nyugati vége a Bazilika tér lett, keleti vége pedig a Káptalan tér. A Szent István tér nevet 1930-ban kapta az akkori Bazilika tér, majd 1950-ben átnevezték az egészet Béke térnek. A rendszerváltás után az addigi két tér visszakapta a Szent István tér nevet.Szent István tér - EsztergomA tér nyugati végén a Bazilika és a királyi vár található, északi és déli oldalán az egyenként 7500 m2-es kanonoksori épületek. Keleti végén a segédpüspöki található.

Kanonoksori épületek: A Szent István tér két oldalán, a Bazilika hossztengelyével párhuzamosan fekvő, egyenként 6-6 épületből álló klasszicista házsor, mely egykor kanonoki lakások céljára szolgált. A két házsor szerkezete és homlokzatkialakítása teljesen azonos.

Szent István téri szobrok:

  • István megkoronázásának szobra
  • Magyarok Nagyasszony szobor
  • Kuklander Mária szobor
  • Szent István király lovas szobor

A Várhegyre vezető rámpa négy sarkában négy műemléki, barokk szobor áll, mindegyik hasáb alakú talapzaton:

  1. Szent István 1770-1771-ben készült szobra, a tér délnyugati végén
  2. Szent László szobra, északnyugati oldal
  3. Boldog Özséb szobra, északkeleti oldal
  4. Szent Körösi Márk szobor, a tér délkeleti végén

Ószeminárium – Szent Adalbert központ

Az Ószeminárium vagy más néven a Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. Az 1865-ben elkészült épület Esztergom legnagyobb középülete, eredetileg papnevelő intézet volt.

Az épület több mint 80 méter hosszú, alapterülete 12.000 négyzetméter. Északi és déli homlokzata közt 10 méter szintkülönbség van, melyet egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Ószeminárium EsztergomAz épületet a II. világháborútól kezdve a rendszerváltásig katonai célokra használták. Az egyház 1993-ban kapta vissza, felújítása azonban csak 2006 nyarára készült el.

A felújítás után az épületben helyet kapott:

  • Kutatási központ
  • Esztergomi Hittudományi Főiskola
  • Konferencia központ
  • Érseki levéltá
  • Érseki könyvtár
  • Keresztény Múzeum
  • Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola

Széchenyi tér – Esztergom

A Széchenyi tér Esztergom főtere, mely eredetileg a város piactere volt. A teret 1717-ben Főtérnek nevezték el, ekkor töltötték fel földel és vezették el a vizet. A 19. században a köznyelv Szentháromság térnek, valamint Városháza térnek nevezte. Széchenyi István nevét 1860 óta viseli.

A Széchenyi teret EU-s pályázat keretében 2006-ban felújították, több mint 1 milliárd forintból. Ezután kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből pedig vendéglátó egységet hoztak létre. Elkészítették az Ister-kutat, mely egy öt női alakot ábrázoló szökőkút.Széchenyi tér - EsztergomA tér turisztikailag kiemelkedő épületei díszkivilágítást kaptak. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki.

Az tér közepén található az 1900. augusztus 15-én átadott, fehér mészkőből készült Szentháromság szoborcsoport.

A térről ingyenes Wi-Fi internetet vehető igénybe.


Szent Ignác plébániatemplom

A Szent Ignác plébániatemplom, vagy más néven Vízivárosi plébániatemplom (helyi nevén: kéttornyú templom) a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. Az épület a magyar barokk építészet kiemelkedő alkotása.

Esztergom Vízivárosban 1686-ban jelentek meg a Jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között az egykori vízi kapunál. A mai templom helyén korábban egy torony nélküli templom állt, mely a török idők alatt elpusztult.Szent Ignác plébániatemplom - EsztergomEredetileg ennek a templomnak sem voltak tornyai, mivel stratégiai szempontból megtiltották a vár közelében a kilátást rontó tornyok építését. A tornyokat 1796-ban Batthyány hercegprímás költségén építették fel, de a jelenleg is látható meredek, egyenes toronysíkjai Simor János érsek-prímás idejéből valók.

A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Mária Terézia 1788-ban Batthyány József esztergomi érseknek adta át. Ezután lett a Víziváros plébániatemploma. A hercegprímás plébániaépületté alakíttatta át.


Sándor Palota – Esztergom

A Sándor palota Esztergom belvárosában, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt található. Az épület helyén eredetileg Bottyán János serfőzdéje állt. A 881 m2 alapterületű épület egy kétszintes, barokk saroképület. Az 1770-es években Sándor Antal bővíttette ki, és akkor nyerte el mai formáját. 1778-ban nyilvános fogadót nyitott a házban. A palota volt a gróf Sándor család Esztergom megyeszékhelyi lakása.Sándor palota - EsztergomAz épület 1806-ig volt a család birtokában. A rendszerváltásig lakóházként működött. Felújítása után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület, de nem vették birtokba az épületet. Jelenleg az önkormányzat tulajdona, romosan, üresen áll.

Szent Anna Plébánia – Esztergom

A Szent Anna templomot a Bazilika kicsinyített másának szánták. A közismert nevén kerektemplom Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú római katolikus templom.

Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban döntött úgy, hogy a déli városrész hívei számára plébániatemplomot építtet Szent Anna tiszteletére. A templomot Packh János tervezte, az építkezést pedig ő maga vezette. Az alapkövet 1828. május 12-én rakta le Rudnay Sándor. Az építkezés 1837-ben fejeződött be. A templom kör alaprajzú, a klasszicizmus elveit valósítja meg, a római Pantheon mintájából indul ki.Szent Anna templom - EsztergomA kupola magassága 38 méter, az épület belső terület 314 négyzetméter. A bejárati vörösmárvány lépcsősor mellvédjén két angyal mészkő szobra áll. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet.

Az 1980-as években a fő és mellékkápolna is vörösréz fedést kapott, valamint az ácsszerkezetet is megvastagították. 2005-ben felújították a szobrokat, melyek a templom előtt találhatóak.

A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető. Ez Obisits Mihály kanonok ajándéka 1913-ból.

 

Balassa Bálint emlékmúzeum

A Balassa Bálint Múzeum a megye egyik legnagyobb gyűjtőterülettel rendelkező múzeumaként Esztergom és környékének hagyományaival, értékeinek felkutatásával, annak tanulmányozásával, feldolgozásával és megóvásával foglalkozik.

A Nemzeti Múzeum területi múzeumi besorolású muzeális intézménye (Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma).

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők régiséggyűjteményei képezték.Balassa Bálint Múzeum - EsztergomPályázat útján az intézmény 2014-ben új kiállítótérrel bővült. Az újonnan létrejött gyűjteményválogatás a Mindszenty téri Látványtár váltotta fel az addigi állandó kiállítást. A 180 négyzetméteren kialakított Látványtárban régészeti, néprajzi, képzőművészeti műtárgyaink legjavából látható válogatás, valamint hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek is bemutatásra kerülnek.

A Látványtár négy helyiségében csaknem 2000 műtárgy tekinthető meg.

  • Képzőművészeti látványtár
  • Régészeti látványtár
  • Néprajzi látványtár
  • különleges hajómakettek, fegyverek

A Látványtár szó szerint látványossá teszi a tárolás bemutatását.

Cím: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.


icon-1.png

RÓLUNK

Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor
icon-2.png

CÍM

2831 Tarján, Baglyas Park Hrsz.:0222
icon-3.png

KAPCSOLAT

Hírlevél

BaglyasPark© 2024. All rights reserved.