A Pes-kő-hegy egy hatalmas, dachsteini mészkőből felépülő 399 méteres magaslat. Nevében a szláv eredetű „pest” szó magyarul barlangot jelent. Az ilyen, barázdált sziklafalak főként a Gerecse déli tájaira jellemzők, amik a tektonikai erők hatására jöttek létre. A földmozgás törésvonalai mentén vetők keletkeztek, ahol a gyűrődésre nem képes kőzetek eltörtek, és a tömbök darabjai kiemelkedtek vagy épp lesüllyedtek. Egy ilyen északnyugati-délkeleti irányú vetővonal hozta létre a Pes-kő-hegy látványos szikláit is, amiket messziről is könnyű észrevenni.
Maga a barlang és ezzel együtt a sziklaút kb. 350 méter tengerszint feletti magasságban húzódik, ami nem tűnik különösebben magasnak, de az alattunk tátongó letörés helyenként 100 méteres is lehet, attól függően, hogy a párkány melyik részén állunk. A szembeötlő nyomokból és az erős vadszagból könnyű rájönnünk, hogy a muflonok is előszeretettel látogatják ezt a számukra biztonságos és egyben kiváló napozó helyet.
Szemben a Baglyas-hegy és a Somlyó-hegy magasodik, balra a távolban a Pilis vonalai húzódnak, jobbra pedig már a Vértes vonulatait, illetve Tatabányát is láthatjuk. Ugyanebben az irányban a távolban kiszúrhatjuk a Gerecse legdélebbi pontját, a lovak erőlködéséről elnevezett Lófingató-hegyet.
A Pes-kő-től egy kb. fél órás erdei gyaloglással érhető el a szintén gyönyörű fekvésű sváb falu, Vértestolna.
(Forrás: Turista magazin; Lánczi Péter)