Serédi kastély
Tardos, Pusztamarót
A nyaraló 1935-ben épült dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás megbízásából.
Amint végrendeletében Serédi írja a nyaralót saját magánvagyonából építtette, és hosszan taglalja, hogy az örökséget – utóda bármilyen akadályoztatása esetén – „magyar katolikus diákotthonra”, vagy a szegény magyar katolikus diákok támogatására„ óhajtja hagyni. 1944. június 20-án a nyaralóban fogadta Horthy Miklós kormányzót a hercegprímás, hogy tájékoztassa a zsidókkal való hiteles bánásmódról, majd július 6-án sürgős meghallgatási kérelmére Antal Istvánt az „Apostolutódok” c. körlevél tartalma miatt. „Július 8-án érkezett a Gerecsére Sztójay, Imrédy, Kunder és Antal. Endrédi mellett ott volt Czapik Gyula egri érsek, Drahos János esztergomi érseki helynök és Apor Vilmos győri püspök. A tárgyalás témája a pásztorlevél templomi felolvasása és a Serédi által támasztott feltételek körül forgott.” A front alatt a Magyar Királyi Honvédség katonái innen védték a Duna vonalát. A bejárat előtt egy olajat szállító teherautó felrobbant, aminek fekete nyomai ma is látszanak a homlokzaton. Az 1950-es államosítás után a bútorokat széthordták, a kararai márványoltárt Tardos határában egy árokba dobva találták meg, az erkély fölötti homlokzaton a hercegprímás címerét leverették. Az elnevezés Rákosi Mátyás Gyermeküdülő lett, és a pártelit gyermekei nyaraltak itt. Később a Fővárosi Tanács, majd a rendszerváltás után Önkormányzat vette használatba.
1999. december 15-én kapta vissza újra a Római Katolikus Egyház. A működtetést az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium vállalta. A főépület eredeti tervrajzok szerinti helyreállítása elkészült. A volt kiszolgáló személyzet épülete 30 fős szálláshellyé alakult át, amely többfunkciós közösségi teremmel bővült tovább. A nyaraló területén gyermekek üdültetése, sport, szabadidős, környezetvédelmi és erdei iskolai táborok vannak.