Tarján

Múlt és jelen...

Tarján község

Tarján község Budapesttől 60 km-re, nyugatra található. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át.

Igen régi település, 1244-ben említette először oklevél. Az ótörök targan 'nagy méltóság, alkirály' szóból eredő magyar törzsnévből származik a neve.  1426-ban már a tatai vár tartozékai között  említik. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott.

A török időkben a hódoltság területére esett. A helyzetet súlyosbította, hogy a hódoltság szélén terült el és mindenki sarcot húzott belőle. A település 1529-ben a török harcok miatt elpusztult, és csak egy évszázad múltán népesült újra. A történelem viharai miatt a népesség száma változó volt. A XVII. Században a Csáky féle telepítés eredményeként református magyarok éltek itt. 1707-ben a szabadságharc alatt a lakosság Rákóczi mellé állt, ezért sokat zaklatták a császári csapatok. 1727-ben lett az Esterházyak tulajdona.

A település elnéptelenedése miatt gróf Esterházy József 1737-ben 40 katolikus családot telepített Németország déli és középső részéről Tarjánba. A falu nagyobbrészt németajkú lett, és az maradt napjainkig. A környék erdeinek köszönhetően Tarján az erdő- és vadgazdálkodásból, valamint a hamuzsírfőzésből élt, de a környező dombokon virágzott a szőlő és gyümölcstermelés is.

A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. Erdőit a megalakult erdőbizottság kezelte. A múlt század végén már jól működő, jól jövedelmező tehenészet volt a faluban, emellett a fakitermelés is gazdagította a lakosságot. Az erdőbizottság rendszeresen bérbe adta az erdőket az Esterházyaknak, itt tartották a vadászatokat.

A lakosság a mai napig megőrizte ősei kultúráját és aktívan ápolja a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Présházai között több száz éves is található. Borai a környéken is elismertek.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990), Märisch – Trübau (1997) és Kirchberg (1999)

Épített örökségünk

Katolikus templom

Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követően, 1756-ban alapíttatott meg a plébánia, ekkortól datálódnak az egyházközség anyakönyvei is. A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab terve alapján. A torony később készült el, jelenlegi formáját az épület 1863-ban nyerte el. A csehsüveg boltozatú, egyhajós, egyenes szentély-záródású műemlék templom legrégebbi berendezési tárgyai (oltár, szószék, gyóntatószék) késő barokk és historizáló stílusban készültek. Szintén a barokk jegyeit viseli magán a mellvédes karzaton álló műemlék orgona. A hajó boltíveinek szekkói a XX. század közepén született alkotások. A 37 méter magas toronyban három harang lakik. Az Isten házát az évszázadok során többször fel kellett újítani. Így 1945-ben is, amikor két bomba okozott benne komoly károkat, de az utóbbi 20 évben is jelentős belső és külső renoválások történtek. A templomunk védőszentje a sárkányölő, a gonoszt legyőző Szent György vértanú. Kiemelt ünnepek a tavaszi Szent György-napi és a toronyszentelésnek emléket állító, őszi templombúcsúk.

http://plebaniatarjan.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1077132

Épített örökségünk

Református templom

  • A tarjáni református templomot 1785-ben, a tornyát pedig 1825-ben építették. A téglalap alaprajzú nyeregtetős épület síkmennyezetes belső térrel rendelkezik. Hagymasisakos tornyát legutóbb 2007-ben újítottak fel, ekkor került a régi bádoglemez helyett vörösréz burkolat a teljesen új, de a régivel mindenben megegyező formájú ácsszerkezetre. A templom tornyában 2 harang lakik. A harmadik harangot, amely a legnagyobb volt, a 2. világháború végén vitték el hadi célokra, s azóta sem sikerült még pótolni. A tarjáni református gyülekezet anyakönyvei 1732 óta vannak meg. 1763. évtől 1785. évig nem volt lelkipásztor, ezen idő alatt a legtöbb lelkészi funkcióról való feljegyzés a tarjáni római katolikus egyház anyakönyveiben található fel.2010. óta a templom tornyából minden este 7 órakor tárogató muzsika szól. Ebben az évben került a torony lábához a tardosi vörös kőből készült trianoni emlékkő is a békediktátum aláírásának órára, percre pontosan 90. évfordulóján.
  • http://tarjan.refdunantul.hu/cikk/mutat/a-tarjani-reformatus-templomrol-es-a-gyulekezetrol/
Épített örökségünk

Német Nemzetiségi Tájház

A svábok 1737-es betelepítésének 275. évfordulójára készült el a falu felújított tájháza, amely egyben közösségi házként is működik. Az 1912-ben épült parasztházban éppen 100 évvel később rendezte be a Tarjáni Német Nemzetiségi Önkormányzat az állandó kiállítást. Krancz Ferenc egykori tulajdonos jómódú parasztgazda volt, erre utal a kőből épített kerítés, a házat díszítő vörösmárvány oszlopos gang, valamint az épület mérete és elrendezése. A kiállító részekben korhűen berendezett tisztaszobát, konyhát, kovácsműhelyt, kamrát láthatnak a betérők, emellett a középső részben egy közösségi szoba és főzőkonyha szolgálja a helyi csoportok igényeit. Egyedülálló látványosság a hátsó kamrában álló régi halottaskocsi. A házban zajló hagyományos rendezvények a Deutschklub sütései és a Sommermusik elnevezésű nyári zenés délután.

https://hu.museum-digital.org/index.php?t=institution&instnr=59

Épített örökségünk

Kálvária

A település meredek domboldalában található kálvária az 1850-es években épült. A második világháború idején teljesen lepusztult. Először 1985-ben újították fel, ideiglenesen. A keresztek és a hozzá épült 14 stáció 2003-2004-ben a helyi családok adományának és a Tarjánért Baráti Kör szervezésének, munkájának köszönhetően épült újjá. A képházakban a tarjáni kötődésű, budapesti keramikus, Szabó Kata által készített domborművek láthatók. A kálváriakeresztek mellől az tökéletesen belátni az egész községet.

Épített örökségünk

Kápolna

Kápolna: A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épített kápolna alapkövét 1858. május 31-én rakta le Nagy Kéri Scitovszky János Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Felújítása és megnagyobbítása 1997-ben történt a Német Rend Irgalmassági Műve (DOH) által. Májusban és októberben többször tartanak itt szentmisét, litániát és rózsafüzér imádságot.

Épített örökségünk

Mária-kép

A mai Jókai utca végén egy kőbe vésett szobor, női alak, gyermekkel az ölében — az un. „Annabild" látható. A szájhagyomány szerint ezen a helyen templom állt.

Épített örökségünk

Pincesorok

Ismét a Neszmélyi borvidék területén találhatók azok a szőlőültetvények, melyeket a tarjáni gazdák régóta szorgalmasan, nagy odafigyeléssel művelnek. A szőlő- és borkultúrát a német telepesek honosították meg, de a mai napig sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A helyi gazdák borai a környéken is elismertek. A faluban és határában több pincesor is található (Kis-szállás, Őrhegy, Sövénykert), az egyik legrégibb és leghangulatosabb a temető közelében lévő Körpincék, de csodálatos kilátás nyílik a falura például a Fekete-kő, és a Stoki (Írtványdűlő) lankáiról. Egy rövid sétát azért is érdemes tenni, mert a présházak között több száz éves is van.

Épített örökségünk

Német Nemzetiségi Tanösvény

A falu egyik főutcáján végighúzódó hétállomásos tematikus útvonal a tarjáni németek történetének, mindennapjainak, szokásainak, kulturális és vallási életének, anyanyelvének és jelenének legérdekesebb mozzanatait emeli ki. Aki bejárja, az megtudhatja például, hogy a tarjáni németeket mi köti össze a Fekete-erdővel; hogy a helyiek milyen rafinált módon rejtették el a gabonájukat; hogy az Elvira és Izabella nevek Tarjánban női nevek helyett inkább minek a megjelölésére használatosak; vagy hogy a méltán híres helyi fúvósoknak miért jelent sokat egy régi fonott láda. Ha egy olyan sétára vágysz, ami a falu legtöbb nevezetességét megmutatja, keresd fel a templomnál álló első táblát és a térkép segítségével járd végig az útvonalat.

http://lehrpfad.hu/tarian/

Épített örökségünk

Szent Rókus szobor

Rókus-szobor: Szent Rókus segítő szentet általában járványok, pestis ellen hívják segítségül. Sokan könyörögtek hozzá 1866-ban Tarjánban is, amikor kolerajárvány ütötte fel a fejét. A betegség okozói a rossz higiénés körülmények, az egymáshoz közel elhelyezkedő és könnyen megfertőződő ivóvíz kutak voltak.1866. szeptember 7 és november 11 között 117 ember vesztette életét a járvány következtében, 54 férfi és 63 nő. A szobrot Andreas Werli és felesége, Anna Baigelbeck állíttatta, hogy soha ne felejtődjön el a járvány okozta csapás. Anna Baigelbeck 43 évesen vesztette életét a járvány idején. Az alkotást 1991-ben, majd 2014-ben is felújították.

http://plebaniatarjan.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1081010

Épített örökségünk

Útmenti keresztek

A faluban és annak határában számos szakrális emlék – kereszt, kép, szobor – tanúskodik az elődök istenfélő életéről. A népi vallásosság bizonyítékai mindenütt jelen vannak az utak mentén. Közülük néhány Isten dicsőségét, vagy a gondviselés csodáit hirdeti, akadnak olyanok, amelyeket hálából állítottak, vannak, amelyek emberi tragédiákra emlékeznek. Az itt élők egykor – dolgozni indulva a földekre vagy távolabbi vidékekre utazva – egy-egy rövid fohász vagy csak egy keresztvetés erejéig megálltak előttük. Idegenek számára tájékozódási pontokként is szolgáltak. Mára mindet szépen felújították, egy hosszabb sétával megtekinthetők. Csalogány utcai kereszt, Hartégen-kereszt, Kálvária alatti kereszt, Kápolna melletti fájdalmas Szűz Anya, Mária oszlop, Pratz-Pradl kereszt, Pusztaszőlői kereszt, „Stocki” kereszt, Szalczinger-kereszt.

Épített örökségünk

Sírpark a temetÕben

A Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő tarjáni temető történelmi – jellemzően a XIII-XIX. században használt – részét az ezredfordulóra a természet szinte teljesen visszafoglalta. Ezt kezdte kitisztítani, gondozni a kétezres években a tarjáni plébánia. A munka eredményeként a területről számos sírkereszt került ki, amelyek felmérése és kategorizálása után végül a falut újranépesítő svábok betelepülésének 275. jubileumi évében valósult meg a kegyeleti sírpark. A kereszt alakban elhelyezett 96 sírkő egyrész az 1737-től Tarjánban letelepedett elődöknek, valamint értékes kultúrtörténeti relikviákként az adott korszak helyi hitéleti, nemzetiségi, és kőfaragó-ipartörténeti sajátosságainak is emléket állít. http://plebaniatarjan.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1161321

Épített örökségünk

Hohenlohe kastély Tornyópuszta

A faluhoz közel eső, Tornyópusztán áll az épület. A települést 1960-ban csatolták Tarjánhoz. Itt található az eklektikus stílusú Hirsch-Erdélyi-Hohenlohe kastély, amelyet 1702-ben Batthyány Ádám gróf építtetett birtokán. A 20. század elején a Hirsch, majd az Erdélyi család birtokolta Tornyópusztát, 1931-ben került Hohenlohe-Langenburg Lajos tulajdonába. A háború után az állami gazdaság kapta meg az épületet, katonák költöztek ide és eredeti, boltívekkel elválasztott belső tereit átalakították, leszűkítették. Az elmúlt években kívülről felújították, de jelenleg is kihasználatlan. A renoválás során előkerültek a régi, faragott tartópillérek, boltívek.

http://users.atw.hu/kastelyok/komarom-esztergom.htm

https://www.origo.hu/utazas/20150610-komarom-esztergom-megye-kastelyai.html

Csodálatos természet

Pes-kÕ

Vértestolna felől megközelítve kényelmes, fél napos túrával érhető el a barázdált sziklafal, amely a Gerecse déli tájain jellemző. A messziről is könnyen észrevehető meszkőfalban 355 méteren kisebb barlang található. A monda szerint annak idején a falu lakói a Pes-kő barlangjában húzták meg magukat a török elől. Amikor elfogyott a vizük, egy asszony a kislányával kimerészkedett a barlangból, hogy vizet húzzon a közeli kútból. Ahogy a kútból ittak, szerencsétlenségükre hirtelen szembetalálták magukat a törökkel, aki azonnal fogságba ejtette őket. Életükért cserébe elárulták, hol rejtőzik a többi falubéli, de ez sem mentette meg őket, társaikkal együtt őket is megölték. Történetek szólnak még a világháború alatt egy német gép falhoz csapódásáról, és egy fiatal szerencsés kimenetelű balesetéről is. Nagyon óvatosan, de érdemes kimerészkedni a sziklákra, hiszen gyönyörű panorámában lehet részünk.

https://www.youtube.com/watch?v=mxFscBv5tGw

https://www.turistamagazin.hu/hir/pes-ko-pazar-kilatas-extrakkal

Csodálatos természet

Somlyó-hegy

Kedvelt kirándulóhely Tarján és a hozzá tartozó Tornyópuszta között emelkedő Somlyó-hegy, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a falura, a Gerecsére és környékére, sőt tiszta időben Esztergom és a budai János-hegy is látható. A magaslat területén az őskorban és a középkorban is állhatott erődítmény. Utóbbi a 448 méter magas Somlyó-hegy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre, a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen állhatott. Az épületről okleveles adat nem ismert, de Nováki Gyula és Skerletz Iván 1994. évi felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter lehetett. A talajdomborulatok egykori épület és torony helyét sejtetik. A várat árokkal védték. Pontos adatokat egy részletes régészeti feltárás szolgáltathat majd.  https://www.varbarat.hu/varak/tarjan.html

 

Hív a természet...

Tarjánt érintõ túraútvonalak

A természet lágy ölén

Horgásztó

A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette. A 70-es években létesített állóvíz elvileg nagy tó déli partja felett húzódó szilva- és cseresznyefákkal, egressel beültetett gyümölcsös terület öntözését szolgálta volna. Az locsolás csak álindok volt, a létesítés valódi célja a horgászat volt. A vízi élőhely 1999-ben került a Sporthorgász Egyesülethez. Az összesen 20 vízterülettel rendelkező két tavat a Szent László patak táplálja. A terület kedvelt célja a futóknak, kerékpárosoknak, mivel itt halad keresztül a Tarjánt Bicskével összekötő kerékpárút. Fontos esemény a május 1-jén zajló hagyományos horgászverseny. https://www.tarjanhorgasz.hu/

icon_services_2.png

Tovább az egyesülethez...

Hív a természet...

Kerékpárútvonalak

Kikapcsolódás

Tarjáni szabadidõpark

Részletek
icon-1.png

RÓLUNK

Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor
icon-2.png

CÍM

2831 Tarján, Baglyas Park Hrsz.:0222
icon-3.png

KAPCSOLAT

Hírlevél

BaglyasPark© 2021. All rights reserved.