Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori, vaskori leleteket: kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel. Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw, (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták. 1335-ben Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai Murony (Békés vármegye) birtokosai; közülük János 1335-ben királyi ember Barancsföldén (Komárom vármegye) Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.
Süttő a török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.
A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt. Itt fejtették a híres díszítőkövet. A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorario) bérelték.

A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is. A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű.
A szőlőkben még helyenként láthatók az úgynevezett bálványprések. Ezek közül némelyik a 18. századból származik. Ezek a régi szőlőművelő kultúra emlékei. A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővítette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is.

Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777-79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt bombatalálattól a főoltár is felrobbant. A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A településen két római katolikus temető volt, az egyiket Süttői Római Katolikus Temetőnek nevezték, a másikat Bikolpusztai Római Katolikus Temetőnek. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt.

Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átépítették, (akár az ismertebb nagycenki Széchenyi kastélyt). A Vásártér 17. alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. sz. közepéről. Udvarán a barokk “Királykút” áll, amely a 18. században épült.

 

icon-1.png

RÓLUNK

Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor
icon-2.png

CÍM

2831 Tarján, Baglyas Park Hrsz.:0222
icon-3.png

KAPCSOLAT

Hírlevél

BaglyasPark© 2021. All rights reserved.